A téli időszakban (de tavasszal is) különösen fontos odafigyelni a megfelelő vitaminbevitelre, mert ilyenkor immunrendszerünk több káros környezeti hatásnak van kitéve.
A citrusfélék – köztük a narancs – a legkitűnőbb C-vitamin-források egyike, egy átlagos méretű gyümölcs a felnőttek napi C-vitamin szükségletének (60 mg) mintegy kétszeresét tartalmazza. Fajtától és érettségtől függően egy narancs kb. 80-140 mg C-vitamint tartalmaz. Bár ez a vitamin önmagában is bizonyítottan vírus és baktériumellenes szer, legfontosabb hatását az immunrendszeri működés fokozásán keresztül fejti ki.
A C-vitamin antioxidáns hatása (a szabadgyökök közömbösítése) már régóta ismert, de az csak a közelmúltban derült ki, hogy a narancs belső, fehér héjának van a legerősebb ilyen irányú aktivitása. A gerezdeket elválasztó, és a héj alatt lévő hártyák bioflavonoidjai (természetes védőhatást kifejtő növényi vegyületek) fokozzák a C-vitamin hatását, gátolják lebomlását, és a vitaminnal együttműködve erősítik a hajszálerek falait. A narancs tehát akkor a legegészségesebb, ha nem csak a gyümölcs kifacsart levét, hanem annak húsát is elfogyasztjuk a kevésbé ízletes hártyával együtt.
A petrezselyem is számos jótékony hatással rendelkezik. Gyógyászati célokra a gyökerét és levelét alkalmazzák. A petrezselyem magas vitamin- (A, C, E), illóolaj-, ásványi anyag- (vas), illetve karotintartalma miatt különösen télen fontos, mert támogatja szervezetünk védekezőképességét. Készíthetünk vele salátát, frissen préselt zöldséglevek alkotója, de számos étel díszítésére is alkalmas.
A csipkebogyó a népi gyógyászatban előkelő helyet foglal el a meghűléses betegségek megelőzése és kezelése területén, mivel fokozza a szervezet ellenálló-képességét, a benne található flavonoidok gyulladásgátló, immunerősítő hatást fejtenek ki, a pektinek pedig segítik az emésztést. A benne található C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, és erősíti az érfalakat. A csipkebogyó nagyszerűen alkalmazható C-vitamin kúrára is.
A káposzta nagyon gazdag vitaminokban, különösen természetes C-vitaminban (100 g káposztában 40 mg C-vitamin van), de K- és B1-, valamint E-vitaminban is. A zöld levelekben sok béta-karotin van, amely antioxidáns hatású, véd a légúti daganatos megbetegedések ellen, és javítja a látást is. Gazdag élelmi rostokban, az ásványi anyagok közül pedig a kalcium és a vas mennyisége kiemelkedő.
A savanyú káposzta különleges előnye, hogy az erjedés során olyan savtermelő, jótékony baktériumok szaporodnak el, amelyek kedvező hatással vannak a bélflórára, megakadályozva más, káros mikrobák megtelepedését. Ráadásul a savanyítás megőrzi a káposzta C-vitamin tartalmát is, így a hordós káposzta télen is olcsó vitaminforrás.
A savanyú káposzta értékét növelik az ízesítéséhez hagyományosan felhasznált fűszerek (mustármag, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.), melyek maguk is gyógynövények, és jótékony hatást gyakorolnak a légutakra és az emésztőszervekre.
A természetes formában elfogyasztott vitaminok mindig jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a mesterségesen előállított étrend-kiegészítők. A színes, illatos zöldségek és gyümölcsök segítenek egészségesnek és energikusnak maradni, valamint színt visznek a hideg, szürke hétköznapokba!
Tekintsd meg a különféle immunerősítő ételeket! Immunerősítők
Egy db kiwi elfogyasztása az egész napi Cvitamin-szükségletet pótolja! Ajánlom a csipkebogyó teát és a savanyú káposztát.
Vissza: KÖZHASZNÚ GYÓGYINFÓ