A sült gesztenye illata elsősorban a hideg téli estéket juttatja eszünkbe. Ám a termését ősszel szüretelik, és már lehet is kapni néhány helyen. Igaz, az ára még meglehetősen borsos! De vajon milyen tulajdonságai teszik ilyen „kis drágává”?
A szelídgesztenye a bükkfafélék (Fagaceae) családján belül a Castanea nemzetségbe tartozik.
Magyarország leghosszabb életű gyümölcsfaja, Kőszegen és környé kén több – akár 6-7 – száz éves példányai is előfordulnak. Pedig eredetileg nem ezen a vidéken őshonos, hanem inkább Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában és Dél-Európában.
Egyes helyeken már évszázados múltra visszamenőleg rendeznek „Geszenyeünnepet”. Például Toszkána Marradi nevű falujában október minden hétvégéjén e csemege tiszteletére gyűlnek össze az emberek. Az utcán csábítóan kelletik magukat a házi készítésű lekvárok, mézek, borok, szörpök, pálinkák, lisztek…
Pár éve már hazánkban is rendeznek hasonlókat néhány ezek közül:
A népi gyógyászatban hasmenés, hurutos és légzőszervi megbetegedések ellen, valamint görcsoldásra használták. De nemcsak termését, hanem a belőle készült mézet, a fa kérgét, levelét egyaránt.
Szeretjük sülve-főve, húsokba és süteményekbe. Kevesen ismerjük viszont a kenyér alapanyagaként. Ráadásul, aki nem szereti a gabona vagy burgonya készítményeket, gesztenyével kiválthatja.
Főként gyerekeknél és arra érzékenyeknél a magok túladagolásakor súlyos veseelégtelenség léphet fel.
Mivel a plazmaproteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja, vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt ne fogyasszunk!
Az eszcin jótékony tulajdonságait már pár szóban feljebb megemlítettük. Egészségünk mellett azonban szépségünkre is pozitívan hat, már ha a cellulitisz eltűntetését nevezhetjük annak.
A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotórésze, valamint külsőleg régóta használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.
Vetró Rita