AJÁNLOM KARÁCSONYRA ÉS EGYÉB NAPOKRA A KÖVETKEZŐ ÉTELEKET!
-Édes sütik: ízanyagát a különleges, fűszerek teszik élvezetessé, pikánssá! Elkészítésük egyszerű, gyors és olcsó!
Az írás a felhasznált fűszerek rövid ismertetését is tartalmazza.
-SÓS SÜTEMÉNYEK ÉLESZTŐ NÉLKÜL
A köménymag története, tulajdonságai.
-ZÖLDSÉGLEVESSEL VÉDD AZ EGÉSZSÉGED!
Kacsa
Halétel
itt is kezdheted
de oda mehetsz, ami érdekel
A fahéj évezredek óta ismert és használt egzotikus fűszer- és gyógynövény. Már a bibliai időkben is használták, mint illatszert, és mint füstölőt. A ceyloni fahéj Európában már az ókori görögök és rómaiak körében igen kedvelt volt, ők terjesztették tovább kereskedőútjaikon és hódító hadjárataikon. Sri Lankából és Indiából származik, valójában a belső kérge egy trópusú örökzöld fának, mely kb. 10 méter magasra nő. Miután lehántják a fáról a kérgét, hagyják egy napig száradni és érlelődni, majd lekaparják róla külső réteget. Ahogy a belső kéreg szárad, összetekeredik arra a jellemzően szimpla fakéreg tekerccsé, ahogy ismerjük.
Tulajdonságai: melegít, élénkíti a vérkeringést, lázcsillapító, vérnyomás-csökkentő, serkenti az emésztést, étvágygerjesztő, görcsoldó, gyulladáscsökkentő, élénkítő hatású. Aromája finoman édes, fás.
Hatása az egészségre: néhány csepp fahéjolajat forró vízbe cseppentve légúti megbetegedésekkor jótékony hatású inhalációs fürdőt kapunk. A fahéj kérgének darabjai segítenek hasmenés, hányinger, vírusos gyomorfertőzés, magas vérnyomás és ízületi panaszok esetén.
Használata a konyhában: elsősorban édességek, gyümölcsbefőttek, karácsonyi sütemények vagy forró italok, puncsok és forralt borok alkotóelemeként ismerjük. Szinte már klasszikus része az almabefőttnek, a tejberizsnek,a vaníliás pudingnak, a fahéjas csillagoknak vagy a mézeskalács-fűszerkeveréknek. A keleti konyha ellenben virtuóz módon alkalmazza ízletes főételekben – jellegzetes módon a rafinált húsos töltelékekben.
Egyszerű fahéjas sütemény
|
Indiai hazájában a gyömbért évezredek óta általános orvosságnak és nagyra becsült fűszernek tartják. Valószínűleg arab fűszerkereskedők hozták a gyökeret az ókori Európába. Kr. Után 200-ban a gyömbér annyira keresett volt, hogy a rómaiak magas adóval sújtották, és még hosszú ideig elképzelhetetlen összegeket fizettek az emberek ezért az erős dél-ázsiai fűszerért.
Hatása az egészségre: erősíti az immunrendszert, serkenti a vérkeringést, feloldja a nyálkát, elűzi az izzadságot, antibakteriális hatású. A friss gyökérből készült tea felmelegít, erősít, segít, nátha és megfázás esetén, de megfelelő szer felfúvódás, rossz bélműködés vagy rosszullét esetén. A szárított gyökér jól használható reggeli rosszullét, hányás és utazási láz ellen. Pár csepp gyömbérolajat kockacukorra csepegtetve elűzhetjük a felfúvódást, a gyomorrontást és a menstruációs fájdalmakat. A gyömbérolajat mandulaolajjal keverve elűzhetjük a derékbántalmakat és a reumás fájdalmakat.
Használata a konyhában: a gyömbér egyike a legsokoldalúbban felhasználható fűszereknek, noha a fekete gyökeret Európában leginkább csak édességekhez, desszertekhez, befőttekhez, pékárukhoz, süteményekhez, és a gyömbérsör, a Ginger Ale készítéséhez használják. Ugyanakkor a gyömbért többre is lehet használni, amint azt az ázsiai konyha bizonyítja. A friss gyömbér különleges ízt ad a sült zöldségeknek, hús-, hal- és szárnyasételeknek, curreynek, leveseknek és rizsből készült ételeknek. A friss gyökeret gyakran kandírozzák vagy teszik el szirupban. A desztilláció során nyert gyömbérolajat számos gyomorkeserűben megtaláljuk. Különösen jó ízű és gyomormelegítő a gyömbérből készült szíverősítő.
Gyömbéres sütemény kesudióval
|
A szegfűszeg nagyon régi fűszer, a legrégebbi kereskedelmi javak egyike. A legelőször indiai és kínai írásokban bukkant fel, a Krisztus előtti Egyiptomban még valószínűleg ismeretlen volt. Ez az értékes fűszer- és gyógynövény Kr. u. 300 körül került, valószínűleg a selyemúton, Egyiptomon és Törökországon keresztül Európába. Nem utolsósorban a szegfűszeg, illetve a vele kapcsolatos kereskedelmi feszültségek vezettek az elmúlt évszázadokban a szegfűszeg hazája körüli elkeseredett háborúskodásokhoz. Csak a 18. század közepén sikerült a magvak és a fiatal növények kiviteli tilalmát kijátszani, és az Indiai-óceán akkori francia szigeteire csempészni, majd ott termeszteni. A növény onnan került tovább, többek között Zanzibár szigetére, amely ma a termesztés legfőbb színtere.
Hatása az egészségre: a szegfűszegben lévő eugenol elvevezésű illóolaj antiszeptikus hatású, enyhíti a fájdalmat, enyhén bódít, elsősorban a fogászatban használják. Ha egy szegfűszeget vagy egy-két csepp szegfűszegolajat a fájó fogra helyezünk, az segíthet áthidalni a fogorvosi látogatásig hátralévő időt. Már a kínaiak is szegfűszeget használtak fogfájás esetén, de rágták is, hogy a lélegzetük friss maradjon. Egyébként számos fogpasztában van szegfűszegolaj. A szegfűszegből készült tea elűzi a belekben élősködő parazitákat, és segít rosszullét és hányingert, sőt gyomorrontás esetén is.
Használata a konyhában: a szegfűszeget a földön mindenütt kedvelik. Tüzes, égő íze egyaránt illik gyümölcskompótokhoz, édességekhez, süteményekhez, sült almához vagy forralt borhoz, de vörös vagy zöld káposztával készült nehéz ételekhez, angolnához, sonkához és vadételekhez is. Hagymára tűzött babérlevéllel ízesíti a sós, savanyú húsönteteket vagy a húslevest. A speciális őrlésű szegfűszeg különleges ízt ad a karácsonyi mézeskalácsnak, kolbászoknak, valamint a currynak. A szegfűszeg erős fűszer, ezért óvatosan bánjunk vele.
Baklava
|
Nagy becsben tartott diói és virágai egészen a középkor végéig kizárólag az arab kereskedők révén került Európába. A szerecsendióval sokféle italt fűszereztek – sört, méhsört, vagy a kedvelt fűszeres borokat. Az Indiába vezető tengeri út felfedezésével, illetve a Maluki-szigetek 1512-es portugál meghódításával azonban a szerecsendió – amely tulajdonképpen mag – a portugálok, majd a hollandok egyik legfontosabb kereskedelmi java lett. Ők rendelkeztek és egyúttal szigorúan őrködtek a növény termesztésének és a vele folytatott kereskedelemnek a monopóliuma fölött. A szerecsendiót nagy becsben tartották, mint általános szert és erősítő tonikumot. Hallucinogén hatását hamarosan észlelhették azokon, akik a kelleténél többet fogyasztottak belőle.
Hatása az egészségre: míg a nyugati konyhában a szerecsen elsősorban fűszerként használatos, addig Ázsiában inkább gyógyszerként ismerik, és különösen gyomorpanaszok esetén alkalmazzák. A szerecsendióval ízesített gyógytea átmelengeti a gyomrot, oldja a gyomor-hastájéki görcsöket, enyhíti a hasmenést, és jótékony hatása van felfúvódások esetén is. A máciszból reumakenőcsöt készítenek, a muskátolaj pedig a szegfűszegolajhoz hasonlatosan enyhíti a fogfájást.
Használata a konyhában: a szerecsendióval, különösen a frissen reszelttel, krumpli- és zöldségételeket ízesíthetünk – különösen jól illik például a káposztafélékhez-, de a ragukhoz, a sajtos, csőben sültekhez vagy a desszertekhez, például alma- vagy körtebefőtthez is finom. A mácisz enyhébb, mint a dió maga, és jól harmonizál az édességekkel és a finomabb zöldségételekkel. A szerecsendió ezenkívül klasszikus karácsonyi fűszer kalácsokhoz, süteményekhez, mézeskalácshoz.
Szerecsendiós szelet
|
A kardamomot rögtön a vanília és a sáfrány után a világ legidősebb fűszerei között tartják számon. Története 5000 évre követhető vissza. Az ókori Görögországban és Rómában a kardamomeszenciából kellemes illata miatt parfümöt készítettek. Indiában a fűszerek királynője elnevezést kapta, Kínában pedig i. sz. 720-ban tesznek róla először említést gyógynövényként. Európába csak a kései középkorban került. Az arab országokban a kávéhoz adják a kardamomot, mivel a férfiak afrodiziákus hatást remélnek tőle.
Hatása az egészségre: a kardamommal fűszerezett ételek javítják az általános közérzetet. Az étkezés előtt elfogyasztott kardamommal fűszerezett tea serkenti az emésztést. Állítólag a koffeint is méregteleníti. A kardamomtej egyensúlyba hozza a hormonháztartást: a frissen szétzúzott kardamomtok tartalmát tegyük egy pohár meleg tejbe egy kanál mézzel együtt, keverjük össze jól. Fogyasszunk belőle mindennap egy csészényit!
Használata a konyhában: a kardamomot leginkább finom sütemények és pékáruk, például a mézeskalács és a kardamomkenyér fűszereként ismerjük. De legalább ilyen jól illik a felvágottakhoz, a hús-, a szárnyas és a halételekhez, valamint gyümölcsbefőttek, tejes desszertek vagy pudingok finom fűszere is lehet. A keleti konyhában curryket és piláfokat ízesítenek kardamommal. És nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy számos gyomor- és gyógy likőrben megtalálható, és a dohányipar is hasznosítja. A magvaiból nyert olajjal szappanokat, kozmetikumokat és parfümöket illatosítanak.
Indiai fagylalt kardamommal
|
A vanília az Újvilág egyik fűszerek, amit a spanyolok hoztak a 16. században Európába, miután megismerték nagyszerű ízét az aztékoknál. Akik vaníliával ízesítették a csokoládét. 1846-ig a mexikóiaké volt a vanília monopóliuma néhány, botanikus kerteknek szánt dugvány kivételével, amelyek aztán Jávára és Réunion szigetére kerültek. A vanília virágai rövid életűek és különleges porzószerveik vannak, amelyeket hazájukban, Mexikóban csak a kolibrik és néhány különleges rovar ér el. Jáván és Réunion szigetén, ahol a természetes beporzás nem lehetséges, kialakították a manuális, azaz a mesterséges megtermékenyítés módszerét, amit ma már Mexikóban is gyakorolnak, és így több gyümölcsöt tudnak termeszteni.
Hatása az egészségre:a régi írások szerint a vaníliának gyógyhatása is van. Ami azonban biztos, az az, hogy fogyasztása megnyugtat, javítja a hangulatot és serkenti az emésztést. Hogy ezenkívül segít-e bronchitis vagy légúti megbetegedések esetén, az legalábbis kétséges.
Használata a konyhában: a vanília egyetlen háztartásból sem hiányozhat, és világszerte igen kedvelik. A vanília fontos alkotórésze a pékáruknak, desszerteknek, szószoknak, italoknak, pudingoknak és a csokoládénak. Kivonatával ízesítenek likőröket, szirupokat, fagylaltot, de dohányt is.
1. Vaníliás szív
|
Az ánizst nagyon régen, valószínűleg közel 4000 éve termesztik, mint gyógy- és fűszernövényt. Az ókori Egyiptomban az ánizst élelmiszerként és gyógynövényként egyaránt használták, de termesztették italkészítés céljából is. A római szakácsok találták ki a sajátos ánizssütemnyt, és Nagy Károly rendeletének köszönhetjük, hogy a növény egész Európában elterjedt. Az ánizsnak a középkor óta nagy jelentősége van a gyomorpanaszok orvoslásában, és a népi gyógyászat nyákoldó hatása miatt még ma is használja köhögés és légúti megbetegedések esetén.
Hatása az egészségre: a gyümölcsökben rejlő anethol nemcsak az ánizs jellemző illatát és ízét biztosítja, hanem segíti az emésztést is. Míg régebben a keleti országokban általánosan elterjedt szokás volt étkezés után ánizsmagvakat rágcsálni, ma inkább ánizspálinkát szolgálnak fel.
Használata a konyhában: mivel az ánizsnak enyhén édes íze van, gyakran használják süteményekhez, mézeskalácshoz és kenyérkészítéshez. Az ánizs jó ízt ad az édességeknek, gyümölcssalátáknak, az alma- és szilvakompótnak. Sajátos ízét azonban nem mindenki kedveli, ezért érdemes csak óvatosan adagolni. Már kevés tört vagy őrölt ánizs is sajátos ízt ad a leveseknek, halaknak, salátáknak, felfújtaknak és szószoknak.
Ánizsos csoda
|
**********************************************************
SÓS SÜTIK ÉLESZTŐ NÉLKÜL
A köménymag rövid története
|
|
Valószínûleg Ázsiából származik, Európában már nagyon régóta termesztik és az orvosok régóta rendelik ezt a növényt szélgörcs ellen . Úgy tartják, hogy az étvágyat is javítja - valamint toroköblögetésre is használták torokgyulladás enyhítésére. Erzsébet korabeli idõkben az ételek többségében szerepelt, mint ételízesítõ - valamint alapvetõ összetevõje volt a szerelmi bájitaloknak. A 18. század tájékán karógyökerét a paszternák helyettesítésére használták - hihetetlen, de legalább olyan népszerû zöldségféle volt az emberek körében, mint napjainkban a burgonya. A 19. században Amerikában gyökerét rendszeresen adták a gyerekeknek csuklás ellen. A növény maga egy csupasz, kétnyári növény, amely kb. 2 láb (60 cm) magasra nõ, a szára üreges szerkezetû. Az elsõ évben petrezselyemszerû levelei nõnek; a második évben ernyõszerûen, apró, fehér virágokat hoz, melyekbõl hajó formájú termések lesznek. A "magokból" (valójában ez maga a termés, amit megszárítanak) kivont olaj -carvone- és -limonene- tartalmú, az utóbbi az a kémiai anyag, amely a citromban, narancsban és a kaporban is megtalálható. Az olajnak ez az ízanyaga jellemzi az észak-európai likõrt, a "Kummel"-t.
Hatása az egészségre:
A fűszerkömény elősegíti a gyomornedv-elválasztást, s ennélfogva enyhítheti a nehéz emésztés okozta fájdalmakat. A szélhajtó teakeverékek fontos alkotórésze. Jótékony hatással van a levegőnyelésre, a felfúvódásra és a bélgörcsökre. Végezetül, karvontartalmának köszönhetően, a köménynek bélfertőtlenítő, baktérium-és gombaölő hatása van.
Vendégfogadó masnik
50 dkg mirelit vajas tésztaA mélyhűtött vajas tésztát hűtőben kiengedjük. Lisztezett deszkán kinyújtjuk, derelyevágóval felvágjuk apró téglalap alakúra. Megkenjük felvert tojással, és megszórjuk sóval. A tészta tetejét csíkonként mással megszórjuk: szezámmaggal, köménymaggal, reszelt sajttal, mindezt a tenyerünkkel kicsit rányomjuk, majd középen kettőt csavarva a lapocskákon, masnikat formázunk. A sütőbe helyezéskor kevés vizet löttyintünk alá (hogy jobban feljöjjön a tészta). 10-15 perc alatt szép pirosra sütjük.
Sós rudacskák
50 dkg lisztet elmorzsolok, 25 dkg vajjal, majd teszek hozzá 2 tojássárgáját, sót ízlés szerint, 1 csomag sütőport és annyi tejfölt, hogy könnyen nyújtható tésztát kapjak. Ha sajtos készül, akkor 15 - 20 dkg sajtot teszek a tésztába. A jól kidolgozott tésztát 1 cm vastagra nyújtom, megkenem tojássárgájával, megszórom köménymaggal vagy sajttal, vagy amivel ízesíteni szeretném. 200 fokosra melegített sütőben készre sütöm.
Finom ropogósra sült rudak elkészülte után, csak arra kell figyelnem, ha vendégeket várok, hogy maradjon is, mire megérkeznek..
Sajtos rudak
1 kg liszt, 2 egész tojás, 1 sütőpor, 32 dkg vaj, vagy margarin, 20 dkg reszelt sajt, 3 dkg só, 2 dl tejföl. Könnyen nyújtható tésztát kell készíteni, amit a tejföl mennyiségével lehet jól alakítani. A lisztbe elkeverjük a sütőport, majd elmorzsoljuk a vajat és a liszt keverékét, hozzáadjuk a többi hozzávalót, összedolgozzuk és már süthető is.Mivel rúdnak készült, kinyújtottam, tetejét megkentem tojássárgájával, megszórtam sajttal és 200 fokon megsütöttem.
Erről a receptről tudni kell, hogy alufóliába csomagolva nagyon sokáig friss marad.
*********************************************************
LEVES - szeretem a zöldségféléből készült leveseket, így ''ömlesztve'', de külön-külön megfőzve is. Hasonlóan készítem valamennyit.
Ebben a hidegben jól jön egy kis meleg leves, sok vitaminnal.
Érdekes elnevezés a vegyes veteményekből készült levesre a zöldségleves szó, tekintve, hogy például a spárgakrém-, vagy a zöldborsóleves is zöldségleves. Valami miatt azonban a nyelvünkben kizárólag a többféle zöldségből készült levest nevezzük "a" zöldséglevesnek. S bár természetesen végtelen variációban főzzük és nincs igazi, és egyetlen érvényes receptje, de a hideg beálltával a szükségét érezzük egy jó forró levesnek, - készüljön hát zöldségleves!
Az ilyen mindent bele levesben az is remek, hogy bármilyen második fogáshoz illik. Lehet kínálni utána tésztát, húst sőt akár főzeléket is, senki nem fog megharagudni az extra adag vitamin miatt. Továbbá csajos hozzáállás mellett tökéletesen működik egytálételként is, vegáknak meg aztán pláne, sőt fogyókúrázni is lehet úgy, hogy a fő táplálékunk a zöldségleves.
A zöldségek arányát mi határozzuk meg és csak az ízlésünk szabhat határt a kísérletezésnek, de hagymának, sárgarépának és petrezselyemnek (gyökér és zöldje is) mindenképpen kell benne lennie. A sárgarépára nem csak az íze miatt van szükség, hanem a pirítás és a főzés folyamán kioldódó természetes színezőanyagai adják meg a leves szép színét is. Amire érdemes figyelni a készítésekor, hogy ha túllőjük a répa mennyiségét, a levesünk nagyon édes lesz, amúgy is érdemes kísérletezgetni az arányokkal, hogy egyik zöldféle se domináljon túlságosan, törekedjünk az ízharmóniára.
Így készül
Két közepes sárgarépát, egy nem kis termetű fehéret megpucolunk és felkarikázunk. Kisebb kockákra vágunk egy női ököl nagyságú karalábét (ha már vannak fás részei, azokat vágjuk ki) és egy ugyanakkora zellergumót is. Rózsákra szedjük egy kis karfiol felét, és előkészítünk egy kis üveges zöldbabot. Kisebb fej vöröshagymát apróra vágunk és kevés olajon pirítani kezdjük, de még mielőtt színt kapna mellé dobjuk a kétféle répát és két gerezd szétlapított fokhagymát is. Gyakran kevergetve pirítjuk legalább tíz percig, amíg erős illata nem lesz, ekkor hozzá adjuk a zellert is. Ha azt is átkevertük néhányszor, rászórunk egy púpos kávéskanálnyi lisztet, néhányat keverünk rajta, míg egy kicsit átmelegszik, de ne piruljon meg és felengedjük egy fél liter vízzel. Sózzuk, borsozzuk és csendesen főzni kezdjük.
Amikor a gyökérfélék már félkemények, beletesszük a babot és a karalábét és folytatjuk a gyöngyöző főzést. Ha már minden majdnem teljesen puha, hozzáadjuk a karfiolt is és annak megpuhulásáig - ami úgy tíz perc - tovább főzzük a levest. Nem szabad sosem forrnia, lassan gyöngyözve főzzük. Tehetünk bele zellerzöldet is, esetleg a karalábéval együtt egy szem, apró kockákra vágott krumplit is. Vajgaluskával vagy anélkül, de mindenképpen apróra vágott petrezselyemmel megszórva tálaljuk.
HÚSÉTELEK ERŐSEBB GYOMRÚAKNAK