Tölgyes és bükkös erdõk szélén, lankásokon, alacsony hegyeken, árok mentén nõ az áfonyabokor. Általában csoportosan-tömegesen jelenik meg, behúzódik az ültetett fenyvesek szélére is. Hazánkban a Sopron környéki és Vas megyei erdőkben, kisebb állományokban előforduló cserje. Magyarországon a természetben három faj fordul elő: a fekete, a vörös és a tőzegáfonya. Az áfonya érése júliustól szeptemberig folyamatos. Az érett áfonyát - feketés-kék, hamvas -hűvös pincében pár napig, hűtőben néhány hétig, gyorsfagyasztva pedig hónapokig is tárolhatjuk. Szárítással egy évig is eltartható.
Kiemelkedõen magas a kálium, tartalma, van benne továbbá kalcium, vas, magnézium, mangán, cink, kén, foszfor C vitamin.
Tudományosan is elfogadott a szív és érrendszeri betegségek gyógyítójának, illetve a látószervünk különféle betegségeire használják, valamint baktériumölõ hatása is ismert.
Az áfonya hat minden olyan betegség gyógyítására, amely a kapilláris erecskékkel van összefüggésben. Vérkeringési zavarok, így az artériákkal és a vénákkal kapcsolatos rendellenességek, a mikroszkopikus vérzékenység, visszértágulás, a vese kapilláris vérerei stb.
A fekete áfonya leveleit, termését, valamint a vörös áfonya leveleit a népi gyógyászatban ma is használják. A leveleknek vérnyomáscsökkentő, vizelethajtó és köhögéscsillapító hatásuk van. A leveleket teának elkészítve a termést pedig frissen, vagy szárítva esetleg teaként vagy gyógypálinkának elkészítve, fogínygyulladás, gyomorbajok, epe-és hólyagproblémák valamint hasmenések esetén isszák. A vörös áfonya leveleiből készített főzet húgyúti fertőtlenítő, valamint vesetisztító hatással rendelkezik. A fekete áfonya levele enyhe vércukorszint-csökkentő hatása miatt jó a cukorbetegségre. Vigyázzunk, mert a levelek túlzott fogyasztása a fekete áfonya esetében mérgezést, a vörösnél pedig gyomorirritációt okozhat.
Ha nincs a környékünkön friss áfonya, forduljunk a palackozott szörphöz. Kivonatos formában gyógyszertárakban is lehet kapni áfonyaterméket.
Lekvár, (dzsem), bor, szörp, vagy tea alakjában is nagyon jó hatású a bélflórára, mert a bél nyálkahártyáját ellenállóvá teszi, emésztési zavaroknál, krónikus bélhurutnál, bélfertőzéseknél, hasmenésnél, és szájbetegségeknél is jó szolgálatot tesz.
Vadhúsból készült ételek díszítő- és ízesítő anyaga, körete. Gyümölcslevesek, gyümölcssaláták alapanyaga, sütemények ízesítője, tölteléke.
Vadon élő és termesztett gyógynövény, amit a világ minden táján úgy ismernek, hogy az egyik legjobb C vitamin forrás. A legtöbb C vitamint tartalmazza a gyümölcsök között, van benne továbbá pektin, alma és citromsav, vas, magnézium, A, B K és P vitamin. A vadrózsa gyümölcsét augusztus végétől gyűjtik. A csipkerózsa nagy megbecsülésnek örvend a gyógyászatban. A legismertebb tulajdonsága hogy tízszer annyi C vitamint tartalmaz, mint a citrom. A C-vitamin azért fontos a szervezetünknek, mert egy sor betegség gyógyításában nyújt segítséget. A megszárított csipkebogyóból készült tea frissítő hatású, gyakran használják megfázásra, lázra, felső légúti panaszokra ajánlott keverékek részeként. A belőle készült lekvárt és szörpöt szíverősítő szerként is ismerik. Általánosságban megelõzõ szerepet szánnak a csipkerózsának, különösen a gyerekeknél, mert kellemes íze van üdítõ italként, és szirup is készíthetõ belõle. Csak arra kell ügyelni, hogy minél kevesebbet tegyük ki hõ hatásának, mert akkor a C-vitamin elillan.
A vértisztító hatásával szintén egy egész tucat betegségtõl védelmez. Így hat az emésztõ szervekre és a kiválasztó szervekre is, különösen gyulladások esetében, valamint a légzõszervekre meghűléses betegségségben.
Hosszabb idejű tárolásra valamilyen módon tartósítani kell. A legegyszerűbb megoldásnak a szárítás kínálkozik. A megmosott bogyókat hosszában félbe vágjuk és tepsiben 1-2 ujjnyi vastagon elterítve, sütőben vagy a fűtőtesten állandó forgatás mellett szárítjuk. A C-vitamin magas hő hatására elbomlik, ezért a szárítási hőmérséklet 40 foknál nem lehet magasabb.
A szárított csipkehúst száraz, levegős helyen, legfeljebb egy évig tárolhatjuk. A teát, szintén a C-vitamin védelme érdekében úgy készítsük, hogy a felforralt és néhány percig hűtött vízben 1-2 órán át áztatjuk a bogyókat. A legfinomabb teát friss csipkehúsból nyerjük, ilyenkor 20 perces áztatás is elegendő. A vadrózsa tűzpiros terméséből finom lekvár is készíthető: a megtisztított, kimagozott csipkehúst annyi vízben tesszük fel főni, amennyi ellepi. Azután literenként fél kilogramm cukrot adunk hozzá és sűrűsödésig főzzük. ĺzletes csemege főleg vadhúsok mellé a csipkelekvárból készített szósz is, amelyet vörösbor és citromlé hozzáadásával készítünk.
A galagonyabokor főleg tölgyes erdőszélek gyakori kísérője. A feltűnő piros, borsó nagyságú termés októberben érik.
A népi gyógyászatban leggyakrabban alkalmazott szívgyógyszerek egyike a galagonya. Hatóanyagait a növény leveleiből, virágaiból, illetve piros bogyó terméséből vonják ki, olykor egyszerre mindháromból. A növényi kivonat javítja a szív vérellátását, enyhíti az időskori szívpanaszokat, ritmuszavarokat. A növény közvetlenül erősíti a szívizomsejteket, növeli a szívizom munkabírását, teljesítményét, tágítja az ereket, javítja a szívizom vérellátását és a szívösszehúzódások erősségét. A növény úgy erősíti és szabályozza a szívműködést, hogy jóformán semmilyen mellékhatása nincs, ezért tartós kezelés is végezhető vele. Még egyéb betegségre felírt gyógyszerrel együtt is szedhető, természetesen az orvossal történt egyeztetést követően.
Mint számos gyógynövénynél, úgy a galagonyánál is igaz, hogy rövid kúrától nem várhatunk eredményt. Nagyon fontos a tartós, mindennapi alkalmazás, azonban huzamosabb ideig tartó használat során is teljesen veszélytelen, nem alakul ki hozzászokás, hatóanyaga nem toxikus, s nem halmozódik fel a szervezetben.
Összeállította: SK