VitaminA-Zig

BABONASÁG  -  BOLONDSÁG   tartja a közmondás

1. KARÁCSONYI BABONÁK

Karácsony éjszakájának
mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak,
ősidők óta úgy vélik az emberek,
hogy amit ekkor kívánnak, az valóra válik.
Így rengeteg babona is kötődik ehhez az estéhez,
mellyel a szerencsét és a gazdagságot próbálták megidézni,
a rosszat pedig elűzni.

Kevesen tudják,
de a fenyőfát csak karácsony napján kell bevinni a lakásba,
mert ha hamarabb tesszük,
akkor kapzsiságunkkal felhívjuk az ártó szellemek figyelmét.
Az ajtó fölé akasztott friss fagyöngyöt látva
azonban visszafordul minden szellem és rosszakarat.
Érdemes egy évig ott is hagyni.


Ha karácsony estéjén gyertyát teszel az ablakba,
és hagyod leégni,
magadhoz vezeted a jószerencsét.

Ezen a napon öltözz a legszebb ruhádba,
hogy így biztosítsd a család békéjét.
De ne viselj semmi újat,
mert az balszerencsét hoz.


Felejtsd el a kölcsönkérést és a kölcsönadást,
ami szintén elviszi a szerencséd.

Aki karácsonykor babot, borsót,
tököt vagy mákot eszik, az sok pénzhez jut.
Aki pedig halat falatozik,
az úgy fog előre haladni a karrierjében,
mint amilyen sebesen a hal úszik a vízben.
Ha a megtisztított hal pikkelyét a pénztárcájába teszi,
akkor gazdagság is vár rá a következő évben.


Régen a megterített karácsonyi asztal
alá gabonaszemeket helyeztek,
hogy így biztosítsák az eljövendő év jó termését és bőségét.

Süss a karácsonyi süteménybe pénzérmét vagy gyűrűt.
Akihez a pénzzel töltött sütemény kerül,
az anyagiakban mindent elér,
amit szeretne, aki pedig a gyűrűt találja meg,
a munkában és a szerelemben lesz szerencsés.
De a vacsora előtt semmiképp se kóstolgassátok a desszertet,

mert azzal elvágjátok a szerencsét.

Ha már mindenki jóllakott és elhagyta az asztalt,
akkor is hagyj egy kis kenyeret az asztalon,
hogy bőségesen legyen mit enni a következő évben.
Éjfélkor azért még egyetek egy almát,
ami jó egészséget hoz majd.

A karácsonyi asztalról összesöpört morzsát
nehogy kidobd az ünnepek vége előtt,
mert megóvja a ház népét a betegségektől.
A szemetet egyébként sem ajánlatos kivinni a házból,
ugyanis a szeméttel együtt a szerencse is távozik.
A néphit szerint söprögetni is csak az asztal alá szabad.

Karácsonykor ne hagyd a munkát másra:
a következő évben többszörösen kell majd visszaadnod.


Ki tudja, mennyire valósak ezek a babonák,
de biztos,
ami biztos,
a szerencsével nem érdemes viccelődnünk.

Luca napja december 13, a karácsonyi ünnepkör egyik legérdekesebb napja. Szent Lucia, akinek alakját köszöntik e napon, a legendák szerint a harmadik és negyedik század fordulóján élt Siracusában, Szicilia szigetén.

Előkelő, nemesi család tagja volt, szép, fiatal lány, aki egy alkalommal elkísérte beteg édesanyját Szent Ágota sírjához, hogy annak közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Itt álmában megjelent neki a szent, és hívta az égiek seregébe. Mikor felébredt, Lucia kérte meggyógyult édesanyját, ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Ebbe azonban elhagyott vőlegénye nem tudott belenyugodni, és ezért feljelentette a lányt keresztény hite miatt Pascasius fejedelemnél. A fejedelem mindent megkísérelt, hogy Luciát a pogány bálványok előtti áldozat bemutatására kényszerítse, de hiába. Ekkor megpróbálta elvitetni a bordélyházba, hogy ártatlanságában megszégyenítse, de Isten segítségével nem sikerült elvonszolni a szüzet. Ezután kiadta a parancsot, hogy olajjal és szurokkal öntsék le és égessék el, ám a tűz sem fogott rajta. Végül rabtartói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte.

Szent jegyesség

Lucia a legenda szerint Jézus menyasszonya volt, ezért házasságszerző szentnek tartották. Neve napján meggyfaágat vágtak, vízbe tették, és ha kizöldült, a lány még a következő évben férjhez ment.

A fény szentje

A Lucia – magyarul Luca – név a lux, azaz a „fényesség” szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének tekintették. Maga Dante is megemlékezik erről az Isteni Színjátékban. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13.-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbelépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulatnak, a világosság születésének kezdete. Így magyarázható, hogy a magyar népi képzelet szerint is december hó folyamán e naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.

Luca, mint boszorkány

A keresztény vallásban tisztelt szent mellett élt hazánkban egy ártó, rontó nőalak, az ősi hiedelemvilágból származó boszorkány, az ún. Luca-asszony is. Emiatt korábban ritkán adták e nevet a lánygyermekeknek, mióta azonban ez az archaikus hagyomány háttérbe szorult gyakoribbak lettek nálunk a Lucák.

Luca-napi babonák

Luca napján egykor számos szokás volt divatban. Mindenekelőtt az ún. Luca-búza keltése. A falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek, de kuruzslásra is használták, a beteg állatokkal etették fel. Később e szokás átlényegült, kapcsolódott a keresztény liturgiához: a karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca-búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.

Az ősi hiedelem szerint ezen a napon tilos volt a lányoknak, asszonyoknak dolgozniuk. Ha ezt a parancsot megszegték, súlyosan megbűnhődtek.
A fiatalok ezen az ünnepen sok helyen alakoskodni is jártak. A Luca-asszonynak öltözött maskara vezette a Lucázást, aminek során a termékenységvarázslathoz szükséges rigmusokat adtak elő. Mondóka kíséretében megpiszkálták a tyúkokat is, hogy jó sok tojást tojjanak.
Az emberek az időjáráshoz is kötötték e napot. Úgy vélték ugyanis, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca kalendáriumának.

Luca széke

A legnevezetesebb népi szokás a Luca székének faragása. Ennek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja, állítólag már a kelták varázsló papjai, a druidák is ismerték. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta egy kicsit, és csak karácsony estjére volt szabad elkészülnie vele. Ezért terjedt el a mondás: lassan készül, mint a Luca széke.

A szék arra szolgált, hogy segítségével tulajdonosa felismerje a falu boszorkányait. Ugyanis, ha magával vitte az éjféli misére és ott ráállt, nyomban meglátta, ki az, mert az illető ilyenkor szarvat hordott. A hiedelem szerint leleplezése után azonban ugyancsak jól tette, ha olyan gyorsan szaladt haza, ahogy csak bírt, különben széttépték a boszorkányok. Ez azonban csak akkor sikerülhetett neki, ha útközben szüntelenül szórta a mákot, mert azt a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, és így nem érhették be. Miután hazaért, a Luca-széket el kellett égetnie.

A HuPont.hu weblap készítés gyerekjáték! Itt weblapok előképzettség nélkül is készíthetőek: Weblap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat